Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola
Gimnáziumunkba látogatott dr. Hanyecz Katalin, a Szarvasi Arborétum igazgatója, s a 10. évfolyamos diákoknak tartott előadást 2022. október 24-én a természetvédelem terén végzett munkásságáról, hazánk természetvédelmi egységének, a Körös-Maros Nemzeti Park jellemzőiről. Az előadás a Középiskolai MTA Alumni Program keretében és támogatásával valósult meg.
A diákok megismerhették a park elhelyezkedését, a 13 részterületét, melynek egyike Szarvas. Itt található nagy Magyarország történelmi középpontja, ahol egy emlékmű is áll.
Országos jelentésőségű, védett területekről van szó, melyeket részletesen is megnéztünk. A Biharugrai tájegységet sok vizes élőhely jellemzi, melyet halastóként hasznosítanak. Dévaványai tájegységen zömében pusztai vegetáció található. Kiemelt fontosságú ezen a területen a túzok. A nemzeti park logójában is ez a madár látható. A Kardoskúti tájegység Orosháza környékén fekszik. A nemzeti parknak legnagyobb háziállat állománya él itt. Olyan magyar fajták, mint a szürkemarha rackajuh. Sok fokozottan védett terület egyike a Fehértó,, a daruvonulás egyik színtere. A Szabadkígyósi táj Békéscsabától délre fekvő pusztás, löszpusztás terület. A Szarvasi tájegységhez két egységet lehet sorolni: cserebökényi puszta, Hármas-Körös nyomvonala rengeteg ráfűződő élethellyel.
A nemzeti park fajmegőrzési programjának bemutatásával folytatódott az előadás. Kiemelte, hogy milyen kis területre is figyelniük kell. Például a kónya zsálya esetében is, ami egy olyan kicsi területen, a Kondorosi út mellett található, amit a bemutatott képeken láthattak a diákok, s azért érdekes, mert ennyi az összes magyarországi állomány. Erről a kis területről mentettek át egyedeket Orosháza mellé egy löszpuszta maradvány területre, hogy ha az eredeti területen valami történne, s eltűnne a növényfaj, meg tudják őrizni. Ugyanez a helyzet az erdélyi hérics esetében is. Csak kis területen maradtak meg ezek anövények, mert az értékes talajjal rendelkező földeket felszántották, mezőgazdasági területként hasznosították, így a növények azokon az árokpartokon maradhattak meg, amit traktorral nem tudtak elérni.
Szarvasi arborétum egy gyöngyszem a mezőgazdasági térségben, ahol 82 hektáron fás, ligetes részt egybe tudtak tartani és egyben tudnak kezelni.
Az arborétum területén a fenntartási munkálatok mellett növények utánpótlásáról is gondoskodnak. Üvegházban szaporítják a növényeket, szaporítás után pedig a konténertelepen szoktatják ki a kinti körülményekhez. Az arborétumban szaporított növények egy részét értékesítik, ami egy bevételi forrás az arborétumnak, a többit helyben ültetik el vagy más arborétumokkal elcserélik.
A fás áruk mellett törekednek arra, hogy mindig színes legyen a kert. Tavasszal a hagymás növényeknek örvendenek. Néha sajnos a látogatók is annyira örvendenek, hogy kezükkel kaparják ki a hagymákat a földből, s emlékként viszik magukkal.
Nagy különlegessége az arborétumnak az amerikai mammutfenyő, mely 35 méter magas. Magyarországon elsőként villámhárítót helyeztek el a fára. Amikor felfedezték Amerikában az élőhelyet, s Európába hoztak be pár növényt, ez a fa az első szállítmány egyike.
Az arborétum területén élnek pávák is. Amikor dr. Hanyecz Katalin az arborétum élére került, mint természetvédő szerzett az állatoknak műfészket, ráülteték az állatokat a tojásokra, őrizték őket, s azóta a számuk annyira megnövekedett, hogy már nem kell akkora figyelmet rájuk fordítani, már mindenütt költenek a park területén. Vérfrissítés miatt a kék pávákhoz hoztak fehéret is.
A növények egészségének fenntartása miatt nagyon fontos az időjárás figyelése, saját meterológiai állomásuk van.
A hallgatóságnak mesélt még dr. Hanyecz Katalin azokról a fenntartási munkálatokról, melyet összesen 21-en végeznek a 82 hektáron.
Hivakozások:
www.ibela.hu
Az oldalon lévő tartalmak, fényképek, videó anyagok szerzői jogokat tartalmaznak.
